Epehólyag-gyulladás

Epehólyag-gyulladás

Az epehólyag (cholecysta) a hasüregben elhelyezkedő szerv, melynek fő feladata a máj által termelt epe raktározása. Epehólyaggyulladás (cholecystitis) alatt az epehólyag falának gyulladásos elváltozását értjük, mely leggyakrabban epekövesség talaján alakul ki.

Az epehólyaggyulladás okai, előfordulása

Az epehólyaggyulladás az esetek több mint 90%-ában epekövességhez köthető. Epekövesség a felnőtt lakosság kb. 5-10 %-ánál fordul elő, gyakorisága az életkor előrehaladtával fokozódik. Az ismert epeköves betegek kb. 5-10%-ában alakul ki epehólyaggyulladás.
Ritkán, epekő nélkül, egyéb epeelfolyási zavart okozó kórállapotok is okozhatnak epehólyaggyulladást (pl. daganat, hegesedés).

Az epekövesség rizikófaktorai:

  • női nem,
  • családi halmozódás (genetikai tényezők),
  • túlsúly, elhízás,
  • túl gyors fogyás,
  • cukorbetegség,
  • zsírban gazdag táplálkozás,
  • magas koleszterinszint,
  • terhesség,
  • bizonyos gyógyszerek szedése (pl. fibrátok, fogamzásgátlók, egyes antibiotikumok…stb.).

Epehólyaggyulladás kialakulásának mechanizmusa

Az epehólyaggyulladás hátterében leggyakrabban epekő okozta epeelfolyási zavar és epepangás áll. A pangó epe feszíti az epehólyag falát, és az epében lévő kémiai anyagok egy kezdetben steril kémiai gyulladást hoznak létre. Mivel a pangó epe jó táptalaj a baktériumoknak, így azok idővel elszaporodnak benne, így a steril gyulladás bakteriálisan felülfertőződik.

Az epehólyaggyulladás tünetei

Az epehólyaggyulladás általában jellegzetes, a beteg számára nagyon kellemetlen tünetekkel jár. Ismert epekövesség esetén a gyanús panaszok jelentkezésekor mindig gondolni kell rá.

  • görcsös fájdalom a has jobb felső részén – kisugározhat hátba, jobb lapocka tájékára;
  • hőemelkedés, láz, hidegrázás;
  • hányinger, hányás;
  • puffadás;
  • sárgaság;
  • világos színű széklet;
  • étvágytalanság;
  • gyengeség, rossz közérzet.

Epehólyaggyulladás diagnosztikája

A diagnózis felállítása a jellegzetes tünetek, fizikális vizsgálat során talált jelek, laboreltérések és képalkotó vizsgálatok alapján történik.

Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?

  • Kórtörténet-, és panaszfelvétel.
  • Fizikális vizsgálat: különös tekintettel a hasi régióra. Általában nyomásra érzékeny a has jobb felső része, esetleg tapintható is lehet a megnagyobbodott epehólyag. Néha tapasztalható lehet sárgaság.
  • Vérvétel, laborvizsgálat: Általában emelkedett gyulladásos markerek (fehérvérsejtszám, CRP) látszanak. Az epeúti elzáródásra utaló enzimek értéke is magasabb lehet (bilirubin, GGT, ALP).
  • Képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang során látható lehet a megvastagodott falú, kitágult epehólyag, illetve gyakran az epekövek is vizualizálhatók. Ritkábban, differenciáldiagnosztikai szempontból vagy szövődmények gyanúja miatt hasi CT/MR vizsgálat is szóba jöhet.

Epehólyaggyulladás kezelése

Alapvetően napjainkban az epehólyaggyulladás kezelése sebészi feladat, de szerepet kaphat benne belgyógyász és gasztroenterológus szakorvos is.
A legideálisabb, ha tünetes epehólyagkövesség esetén még az akut epehólyaggyulladás kialakulása előtt, választott időpontban megtörténik az epehólyageltávolító műtét (cholecystectomia). Kialakult, tünetes akut cholecystitis esetén az epehólyag eltávolítása, úgynevezett ’korai cholecystectomia’ (48-72 órán belül) elvégzése ajánlott. Amennyiben ennyi időn belül nem tud megtörténni a műtét, akkor konzervatív gyógyszeres kezelés és úgynevezett ’halasztott cholecystectomia’ (6-8 hét múlva) elvégzése ajánlott.

Epehólyaggyulladás esetén fontos a tüneti terápia, megfelelő folyadékpótlás, a beteg fájdalmának csökkentése (fájdalomcsillapítókkal, görcsoldókkal), valamint hányingerének mérséklése. Sok esetben antibiotikum terápia megkezdése is szükséges.

Nagyon fontos a megfelelő diéta – epekövesség, epehólyaggyulladás és epehólyageltávolító műtét után is. Előnyös, ha van lehetőség dietetikussal való konzultációra is.

Az epehólyaggyulladás lehetséges szövődményei

Amennyiben az akut epehólyaggyulladás nem kerül időben felismerésre, nem történik meg az adekvát ellátás, számos komolyabb szövődmény lehetőségével is számolni kell.

  • Átfúródás (perforáció): kiterjedt, súlyos, hosszabb ideje fennálló gyulladás esetén az epehólyag fala kilyukadhat, akut hasi katasztrófát eredményezve.
  • Szepszis: bakteriális epehólyaggyulladás esetén a kórokozó bejuthat a véráramba, „vérmérgezést”, szepszist okozva.
  • Epekő okozta bélelzáródás (epekőileus): ritka szövődmény. Átfúródás eredményeként egy kóros járat képződik a belek és az epehólyag között, így egy-egy nagyobb epekő elszabadulhat, ami a belek elzáródását okozhatja.
  • Krónikus epehólyaggyulladás: általában epekő izgató hatása révén, ismétlődő akut gyulladások következtében alakul ki. A szervezetben gyulladásos gócként szerepelhet, továbbá a krónikus gyulladás hajlamosíthat rosszindulatú epehólyagdaganat kialakulására is, így ellátása hosszútávon rendkívül fontos.

Összességében elmondható, hogy az epehólyaggyulladás egy nagyon kellemetlen panaszokat okozó, de időben diagnosztizálva hatékonyan kezelhető hasi kórkép. Fontos a lehetőség szerinti megelőzés, ismétlődő epekőre gyanús tünetek esetén kivizsgálás, hasi ultrahang elvégzése javasolt. Panaszokat okozó epekövesség esetén választható időpontban, gondos kivizsgálást követően epehólyageltávolítás elvégzése javasolt, mellyel megakadályozható az akut gyulladás és sok súlyos szövődmény kialakulása.

Források:

https://semmelweis.hu/belgyogyaszat3/files/2019/12/Az-epehólyag-és-az-epeutak-betegségei.pdf
https://www.uptodate.com/contents/acute-calculous-cholecystitis-clinical-features-and-diagnosis?source=history_widget
Tulassay Zsolt: A belgyógyászat alapjai, Medicina Könyvkiadó (2016)