Enzimtermelés – Természetes megoldások a jobb emésztés érdekében

Enzimtermelés – Természetes megoldások a jobb emésztés érdekében
Az emésztőenzimek fontosságáról valószínűleg már mindenki hallott és nevükből adódóan nem is nehéz kitalálni, hogy mi a szerepük és miért szükséges, hogy megfelelően működjenek. Ezek az anyagok segítenek a bevitt táplálékot apró alkotóelemekre bontani, amit aztán a különböző szervek tovább tudnak hasznosítani vagy raktározni. Enzimek hiányában az emésztés sem lenne lehetséges ezért ezek az anyagok, ha észrevétlennek is tűnhetnek rendkívül fontos szerepet játszanak az emésztésben és az egészség megőrzésében. Az enzimtermelés szerencsére néhány egyszerű étel segítségével is fokozható, így amennyiben gondot jelent bizonyos ételek emésztése, különböző gyümölcsökkel és zöldségekkel is enyhíthetőek lehetnek a panaszok. De mik is pontosan az enzimek és hogyan pótolhatók?

Mik az enzimek?

Az enzimek olyan fehérjék melyek egyfajta biokatalizátorként szolgálnak azaz felgyorsítanak bizonyos kémiai reakciókat. Bizonyos reakciók enzimek nélkül is végbe mehetnének viszont olyan lassan, hogy az egyszerűen nem lenne elég az életképes sejt- vagy testműködéshez ezért szükséges azokat felgyorsítani. Sokféle enzim létezik melyek rendkívül sokféle feladatot látnak el a szervezetben. Egyesek bizonyos anyagokat építenek fel – mint pl. a DNS – , mások pedig a lebontásban játszanak kulcsfontosságú szerepet. Ez utóbbi kategóriába sorolhatók az emésztőenzimek is, melyek a bevitt táplálék lebontásának folyamatában működnek közre és ha nincsenek jelen a megfelelő mennyiségben akkor a szervezet nem lesz képes rendesen megemészteni a táplálékot. Ilyen esetekben a szervezetnek emésztőenzim pótlásra lesz szüksége.Az enzimhiány igen kellemetlen tüneteket képes okozni. Ilyen ismert tünetek a krónikus fejfájás, egyes esetekben ezzel együtt járó hangulatingadozás, a puffadás ami gyakran étkezés után jelentkezik, vagy a gyomorégés is.

Néhány fontos emésztőenzim

Amiláz: Az amiláz a nyálmirigyekben és a hasnyálmirigyben termelődő emésztőenzim. Megtalálható a nyálban is, feladata a keményítő lebontása. Amint étel kerül a szánkba, falattá formálódva összekeveredik a nyálban található amilázzal ami azonnal meg is kezdi a keményítő lebontását. Ez az enzim a hidrolázok közé sorolandó, ugyanis hidrolízissel bontja le a keményítőt di- illetve triszacharidokká melyek később más enzimek segítségével glükózzá alakulnak át. A megemelkedett amilázszint hátterében gyakran hasnyálmirigy gyulladás áll de olyan további betegségek is okozhatják mint petefészekrák, tüdőrák vagy bélelzáródás.Lipáz: A lipáz ugyanúgy hidroláz és a zsírok lebontásáért felel. A lipáz inkább egy enzim család mintsem egyetlen enzim, de alapvetően mindegyik lipáz a zsír bontásában játszik valamilyen szerepet. A lipáz megtalálható a májban és a hasnyálmirigyben, de még az erek belső falában is. Ezt az enzimet elsősorban a hasnyálmirigy termeli. A megemelkedett lipáz szint is intő jel több betegségre. Ennek hátterében gyakran hasnyálmirigy gyulladás illetve veseelégtelenség áll. Érdekesség, hogy a lipázokat még mosószerekben is használják, mivel kiválóak a zsíros foltok ruhából való eltávolítására.Proteáz: A proteázok szintén hidroláz enzimek melyek a fehérjéket bontják le. Ezen funkciójuk nem csak az emésztés miatt fontos, hiszen bizonyos fehérjék – melyek jelenléte fájdalommal, duzzanatokkal jár – ugyanúgy lebomlanak a proteáz segítségével. Proteázok termelődnek a gyomor mirigyeiben, a hasnyálmirigyben és a vékonybélben is. A lipázhoz hasonlóan a proteázt is használják mosószerekben.Laktáz: Végül a laktáz úgyszintén hidroláz mely a laktóz vagyis a tejcukor lebontását végzi. A sok emésztőenzim közül talán a laktáz a legismertebb, hiszen hiányában laktózintolerancia alakul ki. A laktáz a vékonybélben termelődik. Ezen enzim hiányában a tejtermékek emésztetlenül végighaladnak a bélrendszeren és végül a bél baktériumai fogják lebontani ami azonban fokozott gázképződéssel jár és puffadáshoz vezet. Ma már van lehetőség laktózmentes tejtermékeket vásárolni, azonban valójában ezek sem laktózmentesek. Megtalálható bennük a laktóz azonban hozzájuk adott laktáz azt már lebontotta így nem jelentenek gondot az emésztőrendszer számára.

Mi befolyásolja az enzimek működését?

Az enzimek megfelelő működése szempontjából nem mindegy, hogy milyen a környezetük. Ahogy egy autó motorja esetében sem elhanyagolható kérdés az üzemi hőmérséklet, úgy az enzimek is egy viszonylag szűk hőmérsékleti tartományban tudnak megfelelően működni. Alapvetően igaz az, hogy nagyobb hőmérsékleten gyorsabban mennek végbe kémiai reakciók és ez az enzimek esetén sincs másképpen. Azonban fontos tudni – hasonlóan a gépekhez – hogy minden enzim esetén van egy tartomány amely után már csökken a hatékonysága. Éppen ezért a magas láz nem pusztán azért probléma mert kellemetlen érzés, hanem mert a szervezetben lévő több fehérje köztük az enzimek is elveszítheti hatékonyságát vagy akár teljesen működésképtelenné is válhat mely akár halálos kimenetelű is lehet.Egy másik fontos tényező az enzimek hatékonysága szempontjából a pH érték vagyis az, hogy mennyire savas vagy lúgos az adott közeg amiben jól tud működni. Értelem szerűen ez megint csak nagyon változó lehet, hiszen vannak enzimek melyeknek ki kell bírniuk a gyomor savasságát, tehát az alacsonyabb pH érték lesz az ideális, míg más enzimek a lúgosabb környezetet fogják jobban kedvelni.

Természetes megoldások

Emésztőenzimek gyümölcsökben és zöldségekben is előfordulnak így amennyiben valamilyen oknál fogva problémák adódnának a termelődésükkel akár étrendbeli változtatások is segíthetnek. Attól függően, hogy épp milyen ételek emésztése és melyik enzim hiánya okoz gondot, több lehetőségünk is van.

Lipáz

Amennyiben a nehéz, zsíros ételek emésztését problémásnak érezzük, próbáljunk szerencsét az avokádóval. Ez a gyümölcs ugyanis tartalmaz lipázt ami a zsírok bontásáért felelős enzim. Avokádóból készül például a mexikói guacamole is, de akár turmix részeként is fogyasztható.

Amiláz

Amiláz, azaz a keményítők lebontását végző enzim található például a mangóban illetve a banánban is. Mindegyik viszonylag könnyen elérhető szinte bármelyik nagyobb bevásárlóközpontban vagy akár a helyi zöldségesnél. A sárgabarack úgyszintén szóba jöhet, bár nem amilázt hanem invertázt tartalmaz ami az amilázhoz hasonlóan úgyszintén a szénhidrát bontásában játszik szerepet, annyi különbséggel, hogy ez a szacharóz glükózzá és fruktózzá való szétbontásáért felel.

Proteáz

A fehérjék emésztéséért felelős enzimek azaz a proteázok is pótolhatók növényi ételekkel. Az ananászban található bromelain nevű enzim például ebbe a kategóriába tartozik. Az ananászt a dél amerikai hagyományos gyógyászatban emésztési problémák kezelésére használták azonban a bromelain emellett még igen jó gyulladáscsökkentő is. Bár sokan tartják bűnnek a pizzán az ananászt, talán mégis lehet benne valami, hiszen segíti az emésztést.Amennyiben az ananász nem éppen a kedvencünk, a kiwi, a papaya vagy éppen a gyömbér úgyszintén tartalmaz proteázokat. A gyömbér ezek mellett a hagyományos gyógyászat eszköztárának régi szereplője is hiszen gyulladáscsökkentő valamint nem túl egzotikus, egyszerűen könnyen beszerezhető gyógynövény.Végül vannak ételek amik nem csupán egy enzim hiányára jelenthetnek megoldást. A savanyúkáposzta például a fent említett mindhárom féle enzimet tartalmazza valamint ezen kívül még probiotikus is. Akik egzotikusabb ételekre is nyitottak kipróbálhatják a kimchit, hiszen ez is savanyított zöldségekből készül és emésztőenzim tartalmának köszönhetően segíthet az emésztési problémákkal küzdőknek.Az édesszájúak számára is van mód az emésztőenzim pótlására hiszen a méz is tartalmaz amilázt, invertázt illetve diasztázt, mely utóbbi szintén szénhidrátbontó enzim. A méz mindezek mellett még proteázokat is tartalmaz.A méz és a gyümölcsök esetén is fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy érdemes őket nyersen fogyasztani hiszen az extrémebb hőhatások hatástalaníthatják a bennük található enzimeket.

Források:

https://sciencing.com/feedback-inhibition-important-regulating-enzyme-activity-9661.htmlhttps://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK537346/https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2576539/https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4058509/https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3492327/