A bélgyulladás bárkit utolérhet. Mit lehet tenni ellene?

A bélgyulladás bárkit utolérhet. Mit lehet tenni ellene?

A bélgyulladás szerencsés esetben néhány nap alatt elmúlik, de ha krónikussá válik, egy rendkívül kellemetlen, a beteg életét megkeserítő állapot. Kiváltó okai között baktériumok, vírusok egyaránt szerepelnek, ám olykor az életmódunk is felelőssé tehető érte.

Bélgyulladás (enteritis) leggyakrabban baktériumokkal vagy vírusokkal szennyezett ételek vagy italok fogyasztása miatt alakul ki. A baktériumok a bélrendszer nyálkahártyáján gyulladást okoznak, ami egy sor kellemetlen tünettel jár. Bizonyos esetekben a gyulladás érintheti a gyomrot (gastroenteritis) és a vastagbelet (colitis).

Milyen típusai vannak?

Különböző típusú enteritis létezik. A leggyakoribbak a következők:

  • Vírusos vagy bakteriális (ételmérgezés),
  • sugárterápia okozta (sugárzás ugyanis nemcsak a rákos sejteket, hanem az egészséges sejteket is megöli, beleértve a szájban, a gyomorban és a bélben lévőket),
  • bizonyos gyógyszerek, köztük a nem szteroid gyulladásgátlók által kiváltott,
  • alkohol által előidézett,
  • cöliákia miatt kialakuló,
  • autoimmun eredetű (Crohn-betegség, colitis ulcerosa),
  • divertikulitisz visszavezethető.

A fertőzéses enteritis a leggyakoribb, és a szennyezett ételek vagy víz fogyasztása, illetve a vírussal való érintkezés után jelentkezik. Okozhatja rossz higiénia, pasztörizálatlan tej, nyers hús és tojás, tengeri ételek, kagyló fogyasztása. Gyakran alakul ki távoli országokba történő utazás során. Idegen környezetben új, a szervezetünk számára szokatlan fogásokat próbálunk ki, melyeknek alapanyagai, fűszerezése ismeretlen számunkra, vagy olyan baktériumokat tartalmaznak, melyekkel szemben szervezetünk védtelen.

Néhány gyakori baktérium, amely bélgyulladást okoz:

  • Salmonella
  • Escherichia coli
  • Staphylococcus aureus
  • Campylobacter jejuni
  • Shigella
  • Yersinia enterocolitica

A colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) háttere ismeretlen, korábban elsősorban a fokozott, régóta fennálló stressz számlájára írták, valamint a genetikát hangsúlyozták a szakemberek. Ezzel szemben az újabb kutatások inkább a legyengült immunrendszert és ehhez társulva, egyes baktériumok, vírusok elszaporodását jelölik meg a colitis ulcerosa legfontosabb rizikójaként. Az immunrendszer működési zavarának hátterében sokszor a bélflóra egyensúlyának felborulása, azaz a probiotikus baktériumok számának jelentős csökkenése áll, ami a helytelen táplálkozásra eredeztethető vissza. Ha pedig már kialakult a colitis ulcerosa, a nem megfelelő étrend tovább súlyosbítja a tüneteket, illetve magát a betegséget.
A Crohn-betegség a bélrendszer bármely részén kialakulhat. Rendkívül ellenszegülő és mély, krónikus gyulladás, ami nemcsak a nyálkahártyát, hanem az egész bélfalat érinti, idővel pedig elfekélyesedik. Maga a betegség egyszerre több bélszakaszon jelentkezik, amikor fellángol, a tünetei súlyosbodnak. A Crohn-betegség egyik legsúlyosabb következménye a vastagbél szűkülete vagy teljes elzáródása, amit a folyamatos gyulladás idéz elő, de igen gyakoriak a perforációk, amelyeket a végbélsipolyok okoznak, és komoly vérzéshez vezethetnek.

Az enteritis tünetei közé tartozik a láz, hányinger, hányás, étvágytalanság, hasmenés és hasi fájdalom. Súlyosabb esetben jelentkezhet véres széklet.
A colitis ulcerosa tünetei a végbélgörcs, végbélvérzés, hirtelen fellépő székelési inger, erős alhasi görcsök, véres és nyálkás széklet, indokolatlan fáradékonyság, krónikus hasmenés, rohamos súlyvesztés, fokozott éjszakai izzadás, visszatérő hőhullámok.
A Crohn-betegség krónikus, rendkívül híg hasmenéssel jár, ami az alhas jobb oldalán, görcsös fájdalom párosul. A hasmenés és a nyálkahártya gyulladása miatt, a tápanyagok felszívódása romlik, ezért hiányállapotok, vérszegénység alakul ki. Legyengül az immunrendszer, a beteg fáradékony és étvágytalan, általános kísérő tünet a láz. Sokszor előfordul a Crohn-betegeknél végbélrepedés és végbéltályog, ritkán pedig krónikus ízületi fájdalom.

Milyen szövődményei vannak az enteritisnek?

A hányás és hasmenés miatt kialakuló dehidratáció egy olyan szövődmény, amely vese- és húgyúti problémákat, valamint szívproblémákat okozhat. Különösen veszélyes a csecsemőre és a kisgyermekekre, illetve az idősekre és a krónikus betegségekben szenvedőkre nézve.

A kiszáradás tünetei lehetnek:

  • Túlzott szomjúság
  • Sötét vizelet
  • Fáradtság
  • Gyengeség
  • Letargia
  • Szédülés
  • Beesett szemek
  • Szájszárazság

Aki enteritisben szenved, annak számára elengedhetetlen a bő folyadékfogyasztás a dehidratáció megelőzése érdekében.

Mikor látogassunk el az orvoshoz?

A vírusos enteritis rendszerint néhány nap alatt elmúlik, ha azonban a bélgyulladás tünetei több mint három vagy négy napig fennállnak, vagy ha gyanítható, hogy bakteriális eredetű, forduljunk orvoshoz. Akkor is, ha véres székletet tapasztalunk, vagy ha a fent említett dehidratációs tünetek bármelyikét észleljük. A legsúlyosabb esetek általában bakteriális fertőzésből erednek, és gyógyszert vagy kórházi kezelést igényelhetnek.

A betegség megelőzése

Számos tipp létezik az ételmérgezés és az enteritis megelőzésére, beleértve a megfelelő higiéniai szabályok betartását.

– Rendszeresen mossunk kezet szappannal és vízzel, és ne csak a toalett használat után,

– használjunk kézi törlőkendőt és fertőtlenítő zselét, ha folyóvíz nem áll rendelkezésre,

– kerüljük a nem biztonságos vízforrásokból történő ivást,

– tisztítsuk meg alaposan a konyhai felületeket, edényeket és főzőeszközöket,

– tároljuk a többitől külön a nyers élelmiszereket,

– főzzünk minden ételt a megfelelő hőmérsékleten,

– kerüljük a nyers ételek fogyasztását (tatár beefsteak, kagyló).

 

Bélgyulladás kezelése

A heveny bélgyulladás többnyire nem okoz komolyabb komplikációt, a panaszok pár nap leforgása alatt elmúlnak. Nélkülözhetetlen azonban a megfelelő folyadékpótlás. Súlyosabb esetben a folyadékot intravénásan, kórházi körülmények között, infúzió keretében juttatják be a szervezetbe, Bakteriális fertőzés leküzdésére antibiotikumot rendelhet el az orvos.
Idült bélgyulladás esetén, a gyógyszeres kezelés mellett jelentős életmódbeli változásokat ajánlott alkalmazni.  Bár tűnik, hogy bár nem a helytelen táplálkozási szokások állnak a Crohn-betegség hátterében, a diéta sokat javíthat a beteg állapotán. Hanyagolni kell a finomított lisztet és minden más finomított, cukorral és adalékanyagokkal teli ételt. A magas állati fehérje, illetve zsírtartalmú étrend is kapcsolatba hozható a Crohn-betegség kialakulásával, ezért részesítsük előnyben a növényi fehérjéket tartalmazó ételeket. Colitis ulcerosa fennállásakor kerüljük az alkohol- és koffeintartalmú italokat, a dohányzást, a zsíros, csípős és túlzottan fűszerezett ételeket, mert ezek nagymértékben irritálják a sérült nyálkahártyát. Hogy kizárjuk a hasmenés következtében kialakuló kiszáradást, igyunk minél több tiszta, szénsavmentes vizet, ami napi 2-2,5 litert jelent. Törekedjünk az omega-3 és az omega-6 zsírsavak bevitelére, ebben segítségünkre lesznek a különféle halolajak.
Mindkét betegségnél nagyon fontos az immunrendszer megerősítése, hiszen ez az egyik alapja a gyulladások mérséklésének, megszüntetésének. Ennek talán a legjobb módja a probiotikus baktériumtörzsekbevitelének növelése, amivel helyreállíthatjuk a bélflóránk egyensúlyát. Erre azért van szükség, mert amikor a bélflórában többségbe kerülnek a káros mikroorganizmusok (vírusok, patogén baktériumok, gombák), az immunrendszer hamar gyengülni kezd, mivel az immunsejtek 70-80 százaléka éppen itt, a vastagbélben helyezkedik el, működésüket így a bélflóra állapota közvetlenül befolyásolja.
A sugárkezelésben részesülőknek szükségük lehet a sugárkezelés átütemezésére vagy akár leállítására. Súlyos bélkárosodás esetén a műtét is szóba kerülhet.

Források:
https://www.healthline.com/health/enteritis
https://www.healthline.com/health/enteritis#types
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bélgyulladás