Gyulladásos bélbetegségek (IBD)

Gyulladásos bélbetegségek (IBD)

A gyulladásos bélbetegségeknek (inflammatory bowel disease, IBD) két megjelenési formája van: a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás).

Epidemiológiai adatok – Mennyire gyakori betegség az IBD?

Az elmúlt években az IBD előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat. Prevalenciája kb. 30-200/100 ezer lakos.
(­∗ prevalencia: epidemiológiai kifejezés, adott időben egy adott populációt érintő jelleg
– jelen esetben betegség – előfordulási gyakorisága
)
Az USA-ban 2015-ben a felnőtt populáció 1.3%-a volt érintett, ami kb. 3 millió diagnosztizált IBD-s beteget jelent. Gyakran érint fiatalokat (akár gyerekeket is), a diagnózist általában 30 éves kor előtt állítják fel.

Alapvetően az IBD gyakoribb az északi államokban, a fehérbőrűek között; délen valamelyest ritkábban fordul elő. Egyes tanulmányok szerint ez összefüggést mutathat a napsütés és a termelt D-vitamin mennyiségével, így a csökkent napsütés és D-vitamin szint az IBD rizikófaktora is lehet.

Gyulladásos bélbetegségek kóreredete, rizikófaktorai – Milyen tényezők befolyásolják az IBD kialakulását?

AZ IBD pontos kóreredete nem teljesen tisztázott, jelenleg is számos kutatás folyik a témában. Legjobb tudásunk szerint a betegség kialakulásához szükség van genetikai hajlamra, kóros immunológiai válaszreakciókra és környezeti tényezőkre egyaránt.
Szerepet játszhatnak bizonyos mikroorganizmusok, fertőzések is a kialakulásukban, melyek elindítják a „krónikus bélgyulladás lavináját”.

Genetikai tényező:

  • elsőfokú rokonok körében kb. 3-20x-os a betegség kialakulásának kockázata.

Környezeti tényezők, rizikófaktorok (lehetnek):

  • dohányzás (különösen Crohn-betegség esetén!),
  • mozgásszegény életmód,
  • egészségtelen táplálkozás (rostszegény, zsírban gazdag táplálkozás),
  • D-vitamin hiány,
  • kevés alvás,
  • gyomor-bél fertőzések,
  • orális fogamzásgátlók szedése.

Gyulladásos bélbetegségek kórtana – Miben különbözik egymástól a Crohn-betegség és a Colitis ulcerosa kórtani megjelenése?

Tulajdonság

Crohn-betegség

Colitis ulcerosa

Lokalizáció

főleg a vékonybelet érinti
(de az emésztőrendszer egész szakasza érintett lehet)

vastagbelet érinti

Kiterjedés

nem folytonosan érinti az adott bélszakaszt, hanem gyulladt és egészséges területek váltakoznak

végbélnél kezdődik és „visszafelé” terjed a vastagbélben, kiterjedése folytonos

Kialakult gyulladás, fekélyek mélysége

mély, a bélfal teljes vastagságát érintő gyulladás, mély fekélyek alakulnak ki (utcakő-szerű kép), a környező zsírszövet is beszűrt lehet

felszínesebb gyulladás, felszínesebb fekélyek

Egyéb jellemző elváltozások (inkább már szövődmények) a belekben

granulómák (körülírt, izolált krónikus gyulladásos reakció), tályogok, mély berepedések (fissura), sipolyok (fistula), szűkületek (strictura) gyakrabban alakulnak ki

pseudopolipok (fekélyből regenerálódó nyálkahártya betüremkedések), toxikus megacolon (vastagbél veszélyes kiszélesedése, megduzzadása), atrófia (nyálkahártya sorvadása, elvékonyodása)

 

Gyulladásos bélbetegségek tünetei – Milyen jellemző panaszok, tünetek esetén kell gondolni IBD-re?

Az IBD változatos tünetegyüttessel tudja megkeseríteni a betegek életét. A tünetek egyéni kombinációban jelentkeznek, melyekre jellemző az intermittáló jelleg: átmeneti enyhülés (úgynevezett relapsus) után a panaszok vissza-visszatérnek (fellángolás, exacerbatio). Az ismétlődő fellángolásokkal a szövődmények megjelenési esélye is fokozódik.

   Emésztőrendszeri tünetek:

  • hasi fájdalom, hasi görcsök,
  • hasmenés,
  • véres széklet, nyálkás széklet,
  • émelygés, hányinger, esetenként hányás,
  • alultápláltság, étvágytalanság,
  • felszívódási zavar és ebből eredő hiányállapotok (fehérjehiány, vashiány, vitaminhiány stb).

Az IBD jellemző emésztőrendszeri tünetei

Általános tünetek:

  • állandó fáradtság, gyengeség,
  • fogyás,
  • hőemelkedés, láz.

Egyéb szerveket érintő tünetek:

  • Ízületi fájdalom, ízületi gyulladás (IBD-s betegek kb. 15-50%-ában fordul elő).
  • Szemtünetek: szem különböző részeinek gyulladása (IBD-s betegek kb. 2-5%-ában fordul elő).
  • Bőrelváltozások: erythema nodosum (főleg az alsó végtagok elülső felszínén leggyakrabban a sípcsont fölött megjelenő piros, fájdalmas csomó – IBD-s betegek kb. 10-15%-ánál fordul elő); pyoderma gangrenosum (leggyakrabban az alsó végtagokon kialakuló fájdalmas gyulladt kifekélyesedés – IBD-s betegek kb.1-5%-ában fordul elő).

IBD-ben potenciálisan megjelenő bőrjelenségek

  • Máj-és epeúti károsodás: ezt sokszor nemcsak maga a betegség okozza, hanem a kezelés terápiájában használt gyógyszerek mellékhatása is.
  • Fokozott vérrögképződési hajlam (trombózis, embólia).

Gyulladásos bélbetegségek diagnózisa – Hogyan lehet diagnosztizálni az IBD-t, milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?

A felmerülő panaszok alapján alapos kivizsgálás szükséges. A differenciáldiagnosztikai eljárás során számos vizsgálat végezhető, de az IBD definitív diagnózisához elkerülhetetlen az endoszkópos („tükrözéses”) vastagbélvizsgálat (vastagbéltükrözés, colonoscopia), mintavétel és szövettani vizsgálat.

   Fizikális vizsgálat:

  • hasi nyomásérzékenység,
  • esetleg tapintható lehet kötegesebb bélszakasz,
  • RDV (rektális digitális vizsgálat, a végbél ujjal történő vizsgálata): fájdalmat jelezhet a beteg, vér/nyák látható lehet a vizsgaló kesztyűujjon.

   Laborvizsgálat:

  • Vérvétel: kifejezett gyulladás esetén lehetnek emelkedett gyulladásos paraméterek (CRP, fehérvérsejtszám, süllyedés); felszívódási zavar esetén hiányállapotok (vashiány, elektrolitzavarok, alacsonyabb D-vitamin-, B12-vitamin szint, alacsony fehérjeszint stb.), vérszegénység. Speciális ellenanyagok kimutatása (pl. ASCA, pANCA).
  • Széklettenyésztés: főleg differenciáldiagnosztikai szempontból fontos, hogy a panaszokat fertőzés okozza-e.
  • Széklet kalprotektin vizsgálat: IBD diagnózisában segítség, valamint az aktivitás követésére is hasznos lehet.

   Képalkotó vizsgálatok:

  • Hasi ultrahang: gyulladt, ödémás bélfal látszódhat az érinthet területen. Differenciáldiagnosztikai szempontból is fontos.
  • Röntgen vizsgálat: történhet kontrasztanyaggal (végbélen keresztül beöntve – irrigoscopia), levegő befújásával és „natívan”. Manapság ritkábban használják, ha a tükrözéses vizsgálat nem kivitelezhető (pl. olyan fokú szűkület van).
    Natív hasi röntgen használható szövődmény, pl. toxikus megacolon, perforáció kimutatására.
  • Hasi CT, MR vizsgálat is szóba jöhet, különösen szövődmények kimutatására.
  • Izotópvizsgálat jelzett fehérvérsejtekkel mutathatja a gyulladás mértékét.

  Endoscopia, szövettani mintavétel (biopszia):

  • Colonoscopia (vastagbéltükrözés) szövettani mintavétellel alapvető a diagnózis felállításához.
  • Differenciáldiagnosztikai szempontból is fontos – különös tekintettel a rosszindulatú daganatokra.
  • Vékonybél érintettség kimutatására szóba jöhet a kapszulás endoszkópiás vizsgálat is, mely során a beteg egy kis kamerát nyel le, mely sok képet rögzít, ezeket lehet később elemezni. Nagy hátránya a vizsgáló módszernek, hogy nincs lehetőség mintavételre és szövettani vizsgálatra.

Egyedi elbírálás, szakorvosi konzultáció alapján mérlegelendő, hogy az érintett betegnek milyen vizsgálatokra van szüksége.

Hasonló tüneteket egyéb betegségek is okozhatnak, így a differenciáldiagnosztikai vizsgálatok során ezek kizárása szükséges.

   Elkülönítendő kórképek:

  • fertőzések (vírusok, baktériumok, paraziták),
  • egyéb gyulladással járó bélbetegségek (pl. diverticulitis, vakbélgyulladás),
  • vérellátási zavar okozta bélelhalás, bélgyulladás,
  • jóindulatú daganatok (polipok),
  • rosszindulatú béldaganatok (vastagbélrák),
  • gyógyszerek okozta károsodás (pl. kemoterápiás szerek, non-szteroid gyulladásgátlók).

Gyulladásos bélbetegségek szövődményei – Milyen szövődményekkel járhat a betegség?

Az IBD-s betegeknél gyakran alakulnak ki különböző súlyosságú szövődmények. Korszerű, megfelelő kezeléssel, a beteg együttműködésével a szövődmények valószínűsége csökkenthető, de sajnos még így is alakulhatnak ki fellángolások, melyek ismétlődve magukkal hozhatják a szövődmények kialakulását is.

Lehetséges szövődmények:

  • sipolyok (fistula), mély berepedések (fissura), tályog, granulóma – inkább Crohn-betegségeben,
  • krónikus gyulladás következtében hegesedés, szűkületek,
  • belelzáródás (ileus),
  • vérzés, ebből adódó vérszegénység,
  • toxikus tágulat (toxikus megacolon) – colitis ulcerosában jellemző,
  • a bél átfúródása (perforáció),
  • rosszindulatú béldaganat kialakulása (emelkedett rizikót jelent az IBD),
  • felszívódási zavar és az ebből adódó hiányállapotok,
  • pszichés szövődmények, romló életminőség.

Gyulladásos bélbetegségek kezelése – Milyen terápiás lehetősége vannak az IBD kezelésére?

A kezelés célja a fokozott gyulladásos reakció megszüntetése, a beteg tüneteinek minimalizálása, megszüntetése és a nyugvó, tünetmentes stádium (relapsus) minél hosszabbtávú fenntartása. A kezelés mindig egyénre szabottan, rendszeres szakorvosi vizsgálatok, konzultációk alapján kerül kiválasztásra, optimalizálásra.
A megfelelő terápia megválasztásakor figyelembe veszik a betegség lokalizációját, a gyulladás súlyosságát, kiterjedését, a beteg általános állapotát, életkorát és társbetegségeit.

   Gyulladásgátlók

  • 5-aminoszalicilsav tartalmú készítmények: használhatók helyileg – vastagbél érintettségben – kúp, beöntés formájában; vagy szisztémásan szájon át (sulfasalazin).
  • Kortikoszteroidok: erős gyulladásgátló hatás, de sok mellékhatás. Használhatók helyileg kúp, beöntés formájában (ilyenkor kevesebb a mellékhatás); és szájon át szisztémásan tabletta vagy intravénásan injekció formájában.

   Immunszupresszív gyógyszerek

  • Immunrendszer működését hivatottak „elnyomni”, ezzel csökkentve a gyulladásos válaszreakciót.
  • Ezek a szerek daganatos betegségek kemoterápiájában is használatosak, csak nagyobb dózisokban.
  • Elősegítik a tünetmentes nyugvó periódus (relapsus) elérését és fenntartását, de sok mellékhatásuk van.
  • Használható szerek: azathioprin, metotrexat.

   Biológiai terápia

  • Relatíve új terápiás eljárás, melyben olyan speciális fehérjéket juttatnak be a szervezetbe, melyek a gyulladásos folyamat konkrét közvetítői ellen célzottan specifikusan hatnak.
  • Hatékony, modern terápia, de ennek is számos mellékhatása lehet.

   Antiobiotikumok

  • Bizonyos esetekben kiegészítő terápiaként szükség van rájuk, különösen szövődmények esetén (pl. tályog, váladékozó sipoly, végbél körüli berepedések stb.).

   Egyéb tüneti gyógyszerek

  • Alkalomszerűen, tüneti terápiaként szükség lehet fájdalomcsillapítók, görcsoldók használatára.
  • Domináló hasmenéses tünetek esetén hasfogók szedésére is lehet szükség.

   Műtéti eljárás

  • Colitis ulcerosában vastagbéleltávolító műtét (colectomia), mely akár a betegség tartós megoldását is jelentheti, hiszen a célszerv kerül eltávolításra, de a műtéti megoldásnak számos következménye lehet.
  • Crohn betegségben az érintett bélszakasz eltávolítására kerülhet sor, mely csak ideiglenes megoldás, tartós gyógyulást nem eredményez. Tanulmányok adatai alapján a Crohn-betegek több, mint 2/3-a legalább egyszer átesik sebészeti beavatkozáson.
  • Minden belet érintő beavatkozásnál – különösen, ha az gyulladt szakaszon történik –számolni kell azzal, hogy a betegnél sztóma kerülhet kialakításra.
     Sztóma: bélszakasz (vékonybél, vastagbél is lehet) kivezetése a hasfalra, sebészeti úton létrehozott „bélnyílás”, melyen keresztül a széklet távozni tud egy cserélhető zsákba.
  • Amennyiben több vékonybélszakaszt eltávolító műtéten is átesik a beteg (Crohn-betegségben), fennáll a rövid bél szindróma kialakulásának veszélye, mely súlyos tápanyag felszívódási zavart, hasmenést eredményezhet. Ennek következtében pedig gyakran hosszabb-rövidebb időre mesterséges táplálási módszerekhez kell folyamodni.

   Gyulladásos bélbetegségek diétája

  • Általánosságban azt mondhatjuk, hogy nincs speciális IBD diéta.
  • Kiegyensúlyozott táplálkozás, mediterrán étrend javasolható, az irritálóan túl fűszeres, csípős ételek kerülésével.
  • Amennyiben valamilyen ételintolerancia társul a tünetekhez, akkor annak megfelelő diéta (Crohn-betegségben például laktóz intolerancia gyakoribb, ekkor laktózmentes étrend követendő).
  • Fennálló bélszűkület esetén egyszerre kisebb mennyiségű táplálák fogyasztása javasolt, hígabb állagban.
  • Normál BMI megtartásához, eléréséhez szükséges kalóriabevitel javasolt.
  • Előnyös, ha a diagnózist követően a betegnek van lehetősége dietetikussal konzultálni és egy személyre szabott étrendet összeállítani.

Ideális esetben egy szakmai team együttesen segíti a beteg gondozását, melynek tagja lehet a gasztroenterológuson kívül sebész, radiológus, dietetikus és pszichológus is.

Gyulladásos bélbetegségek prognózisa – Milyen kórjóslatra számíthat egy IBD-s beteg?

Az IBD egy krónikus betegség, általában fellángolásokkal és nyugvó, szinte tünetmentes periódusok váltakozásával jár. Ritka a folyamatosan fennálló, progresszív klinikai megjelenés. A prognózis nagyban függ a megjelenő gyulladás súlyosságától, kiterjedésétől, a fellángolások számától és időtartamától, az esetlegesen megjelenő szövődményektől, valamint a páciens együttműködésétől is.
Napjainkra rendkívül sokat fejlődött az IBD terápiája, így az alapbetegségből eredő halálozási ráta szerencsére csökkent.

Rendszeres gasztroenterológiai vizsgálat elengedhetetlen az IBD-s betegek számára, hiszen szoros követéssel, megfelelő terápia kiválasztásával javítható a betegek életminősége, csökkenthető a súlyosabb szövődmények kialakulási valószínűsége. Fontos a bizalom és megfelelő kommunikáció orvos és páciens között.

Fontos tudni és elfogadni, hogy az IBD-s betegek életét megváltoztatja a diagnózis, így nagyon fontos számukra a támogató környezet és elfogadás, melyről érdemes a közeli hozzátartozókkal is beszélni.

Források:

https://www.cdc.gov/ibd/data-statistics.htm
https://www.uptodate.com/contents/definitions-epidemiology-and-risk-factors-for-inflammatory-bowel-disease-in-adults?search=ibd&source=search_result&selectedTitle=3~150&usage_type=default&display_rank=3
https://www.uptodate.com/contents/clinical-manifestations-diagnosis-and-prognosis-of-ulcerative-colitis-in-adults?search=ibd&source=search_result&selectedTitle=1~150&usage_type=default&display_rank=1
https://www.uptodate.com/contents/clinical-manifestations-diagnosis-and-prognosis-of-crohn-disease-in-adults?search=ibd&source=search_result&selectedTitle=6~150&usage_type=default&display_rank=6
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/inflammatory-bowel-disease/diagnosis-treatment/drc-20353320
Tulassay Zsolt: A belgyógyászat alapjai, Medicina Könyvkiadó (2016)