A máj gyulladásos betegségei

Ritkábban, egyéb, nem „májspecifikus” vírusok (pl.: Epstein-Barr vírus, cytomegalovírus, Coxsackie-vírusok, herpesvírus, adenovírus, Covid-19), valamint baktériumok (pl. Salmonella, Leptospira, Brucella) és paraziták (pl.: maláriát okozó Plasmodium vagy amőba) is okozhatnak májgyulladást.

• Alkohol

A rendszeres alkoholfogyasztás többféle kórképet, állapotot eredményezhet a májban, melyek súlyossága is széles skálán mozog. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeres alkoholfogyasztóknak kb. 1/3-ánál alakul ki alkoholos hepatitis. Az alkoholos hepatitist elszenvedők kb. 10-20%-ánál progrediál a folyamat és alakul ki májcirrózis, ami a máj kötőszövetes átalakulását és ebből eredő funkciókárosodását jelenti.

• Mérgezések

Gombamérgezés (pl. gyilkosgalóca, légyölő galóca), kábítószer mérgezés (pl. kokain, metamfetamin) is tud májgyulladást okozni, súlyos esetben akár akut májelégtelenséggel is szövődve.

• Gyógyszerek

Bizonyos láz- és fájdalomcsillapítók (pl. paracetamol), tbc-ellenes, epilepszia-ellenes és kemoterápiás gyógyszerek, valamint műtétek során használt altatógázok is okozhatnak májgyulladást. A gyógyszerek hatására kialakuló májgyulladásban szerepe lehet a dózis mellett az alkalmazás időtartamának és egyéni fogékonyságnak is.

• Anyagcsere betegségek

Vas-és réztárolási anyagcserebetegség (haemochromatosis és Wilson-kór) is eredményezhet hepatitist.

• Terhességhez kapcsolódó szövődmények

Terhesség során észlelt kóros állapotokban gyakran észlelhető lehet a máj károsodása is, így terhességi toxaemia részeként is kialakulhat májgyulladás.

• Autoimmun betegségek

Autoimmun betegségekben a szervezet „fellép saját maga ellen”, ellenanyagokat kezd termelni a saját sejtjei, szövetei ellen, gyulladásos reakciót kiváltva. Ilyen folyamat érintheti a máj sejtjeit is, mely hepatitist eredményezhet.

A fent említett okok egyaránt eredményezhetnek akut és krónikus klinikai megjelenést:

• akut: akut májgyulladásról beszélünk, ha tünetek viszonylag hirtelen kezdődnek; kevesebb, mint 6 hónapig állnak fenn és a folyamat végére a májfunkciós értékek normalizálódnak.
• krónikus: krónikus májgyulladásról hosszabb, minimum 6 hónap időtartamú fennállás esetén beszélünk.

Klinikai kép, tünetek

A klinikai kép a teljesen tünetmentes állapottól a súlyos májelégtelenségig terjedhet.

Beteg panaszai lehetnek:

• rossz közérzet,
• hőemelkedés, láz,
• izom- és ízületi fájdalom,
• fejfájás,
• krónikus fáradtságérzet,
• étvágytalanság, fogyás,
• hasi fájdalom (különösen a jobb bordaív alatt),
• hányinger, hányás,
• hasmenés,
• bőrviszketés, bőrkiütések,
• sárgaság (bőrön és/vagy szemfehérjén),
• széklet és vizelet színének megváltozása (halványabb színű széklet; sötét vizelet).

A hepatitis diagnózisa

Hepatitisre mindig gondolni kell a jellemző tünetek, hajlamosító állapotok megléte esetén – ez már csak azért is fontos, mert gyakran vírusfertőzés okozza, mely fertőző lehet, így megfelelő óvintézkedésekkel a beteg környezete is megvédhető.

Vizsgálatok:

• Alapos kórtörténet-, és panaszfelvétel: külön kiemelve az alkoholfogyasztást, külföldi utazásokat, kábítószerhasználatot, tetoválás/testékszer meglétét, szexuális magatartást.
• Fizikális vizsgálat: különös tekintettel a hasi régióra, bőrre. Hepatitisre jellemző lehet a megnagyobbodott, tapintásra érzékeny máj, sárgaság, bőrkiütések. Előrehaladott, súlyos esetben kóros folyadék lehet a hasüregben („hasvíz”, ascites), tágult vénák látszódhatnak a bőrön, kisebb- nagyobb bevérzések jelentkezhetnek a bőrön, valamint testszerte ödéma lehet látható.
• Laborvizsgálat: laboreredményekben a májenzimek (bilirubin, GOT, GPT, GGT, ALP) és a gyulladásos paraméterek megemelkedése látszódhat. Előrehaladott állapotban a fehérjeszint csökkenhet, a véralvadási idő megnyúlhat. Vérből bizonyos kórokozók direkt jelenléte lehet kimutatható, illetve a kórokozók ellen termelődött ellenanyagok is vizsgálhatók – ezekkel az is megállapítható, ha jelenleg aktív fertőzés nincs, de korábban a szervezett már találkozott egy adott fertőző ágenssel (ezek az úgynevezett szerológiai vizsgálatok). Széklet-, és vizeletvizsgálatra is szükség lehet a diagnosztika során.
• Képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang, bizonyos esetekben hasi CT/MR vizsgálat is szükséges lehet.
• Szövetmintavétel (biopszia): ennek során tűvel magából a máj szövetéből vesznek mintát és vizsgálják mikroszkóp alatt.

A szükséges vizsgálatokat minden esetben a kezelőorvos rendeli el, egyénre szabottan.
Amennyiben a májgyulladás hátterében hepatitis vírusfertőzés (hepatitis B, C) igazolódik, a szexuális partnerek értesítése szükséges, hogy a megfelelő vizsgálatok náluk is megtörténjenek.

Kezelési lehetőségek

A speciális kezelés jórészt attól függ, hogy mi okozta a máj gyulladását.
A kezelést mindig egyénre szabottan kell kiválasztani, rendszeres szakorvosi (hepatológus) konzultációk alapján, szükség esetén társszakmák bevonásával (infektológus, immunológus, dietetikus, pszichiáter, addiktológus stb.).

Gyógyszerek

• anti-vírus gyógyszerek: hepatitis vírusok bizonyos fajtái ellen (hepatitis B, C),
• interferon kezelés: aktiválják az immunrendszert és a környező sejtek védekező mechanizmusait, hepatitis B és C vírusfertőzésben jöhetnek szóba,
• kortikoszteroidok: gyulladáscsökkentő hatás, különösen autoimmun eredetű hepatitis esetében,
• immunrendszert „elnyomó” gyógyszerek: autoimmun eredetű hepatitis esetén.

Védőoltások

• legjobb a megelőzés: hepatitis A és B fertőzés ellen rendelkezésre áll oltóanyag (hepatitis B elleni oltás jelenleg kötelező oltás Magyarországon).

Májtranszplantáció

• extrém súlyos, agresszív lefolyású májelégtelenséget okozó hepatitisek esetében jöhet szóba.

Májpótló („műmáj”) kezelés

• az utóbbi évek leglátványosabb változását a súlyos májelégtelenség terápiájában a májpótló kezelés bevezetése okozta,
• ezzel a kezeléssel átmenetileg helyettesíthető a máj méregtelenítő funkciója,
• általában ezt áthidaló megoldásként használják a transzplantációs listán lévő betegek esetében.

Egyéb, természetes eredetű „májvédő” szerek, vitaminok

• enyhébb esetekben, kiegészítő terápiaként használhatók,
• flavonoidok, máriatövis (sylimarin), huminsav,
• cink, D-vitamin.

Diéta, életmód

• speciális diéta nem szükséges, egészséges kiegyensúlyozott táplálkozás javasolt (rostdús, zsírszegény étrend; sok gyümölcs, zöldség fogyasztása; megfelelő kalória- és fehérjebevitel; célszerű naponta ötször-hatszor, egyszerre kisebb mennyiségeket fogyasztani; kerülendők a csípős és nagyon fűszeres ételek),
• bőséges folyadékfogyasztás,
• akut tünetek esetén fizikai kímélet, ágynyugalom,
• alkoholfogyasztás teljes mellőzése,
• lehetőség szerint a potenciálisan májkárosító hatású gyógyszerek kerülése.

Szövődmények

A májgyulladás következtében kialakulhatnak szövődmények, melyek sok esetben súlyos – akár visszafordíthatatlan – klinikai állapotot idézhetnek elő.

• Májcirrózis (májzsugor): a máj kötőszövetes átépülése, az ép májszövet károsodása,
• Májelégtelenség: a máj funkciójának súlyos károsodása, melyben már nem tudja ellátni feladatát,
• Rosszindulatú májdaganat (hepatocellularis carcinoma): bizonyos hepatitis vírusok fokozzák a rizikót (hepatitis B, C vírus), gyakrabban alakul ki a kötőszövetesen átépült (cirrotikus) májban.

Kórlefolyás

A tünetek és a kórlefolyás súlyossága széles skálán mozog.
Az akut hepatitis sok esetben magától gyógyul. Amennyiben az állapotot alkohol vagy gyógyszer okozta, akkor ezek kiiktatásával a máj a legtöbb esetben – ha az állapot nem állt fenn túl tartósan – képes regenerálódni. Ritkán akut hepatitis esetén kialakulhat nagyon agresszív, úgynevezett fulmináns hepatitis, ami rendkívül gyorsan májelégtelenséghez vezet. Krónikus hepatitis esetén a máj károsodásának folyamata lassan halad előre, a máj funkciója fokozatosan romlik, szerkezete átépül. Ebből az állapotból – amikor már a máj szerkezete átépült – nem képes a szerv regenerálódni, tartós károsodás marad fenn.

Hepatitis esetén is nagyon fontos a folyamatos szakorvosi (hepatológiai) gondozás, rendszeres kontrollvizsgálat. A kezelőorvos így mindig látja a beteg aktuális állapotát, értékeinek változását, így személyre szabott terápiát tud javasolni.

A legfontosabb pedig itt is – mint számos egyéb betegség esetében – a megelőzés. Egészséges életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással, káros szokásos kerülésével, megfelelő higiéniával, elérhető védőoltások igénybevételével a májgyulladások jelentős része megelőzhető.

Források:

Barrio, E.; Tomé, S.; Rodríguez, I.; Gude, F.; Sánchez-Leira, J.; Pérez-Becerra, E.; González-Quintela, A. (January 2004). “Liver Disease in Heavy Drinkers With and Without Alcohol Withdrawal Syndrome”. Alcoholism: Clinical & Experimental Research. 28 (1): 131–136.
Fleming, Kate M.; Aithal, Guruprasad P.; Card, Tim R.; West, Joe (January 2012). “All-cause mortality in people with cirrhosis compared with the general population: a population-based cohort study: Cirrhosis mortality” (PDF). Liver International. 32 (1): 79–84
Jefferies M, Rauff B, Rashid H, Lam T, Rafiq S. Update on global epidemiology of viral hepatitis and preventive strategies. World J Clin Cases. 2018 Nov 06;6(13):589-599.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK551570/
https://www.hepb.org/
https://www.healthline.com/health/hepatitis-c
https://www.who.int
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/hepatitis-a/symptoms-causes/syc-20367007
https://www.webmd.com/hepatitis/hep-c-complementary-treatments
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4579487/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6027651/