Probiotikumok – Avagy nem minden baktérium olyan

Probiotikumok – Avagy nem minden baktérium olyan

A baktérium szó hallatán a legtöbben egyből valami rosszra gondolunk. Nem alaptalanul, hiszen a baktériumok rászolgáltak a rossz hírnevükre. A tüdőgyulladást okozó Streptococcus pneumoniae, a Salmonella vagy az E. coli ékes példája, hogy a baktériumok mennyi kárt tudnak okozni. De hasonlóan sok egyéb dologhoz itt sem érdemes általánosítani, hiszen nem minden baktérium ugyanolyan. Vannak baktériumok amik kifejezetten jó hatással vannak az emberi szervezetre és szimbiózisban élnek vele. Ezek a baktériumok az úgynevezett probiotikumok. A probiotikumnak nevezett organizmusok alatt azonban nem csak baktériumok értendők. Ide sorolandók még a különböző gombafajok is. Mindezek néhány vírussal együttesen alkotják az emberi mikrobiomot ami egy rendkívül sokszínű, az emberi szervezetben élő mikroorganizmusokból álló közösség. Ennek a mikrobiomnak az összetétele, egyensúlya kulcsfontosságú az egészséges működéshez.

Ezek a mikroorganizmusok a test több különféle pontján megtalálhatók. A bőrön és a szájban például találkozhatunk a candida albicans nevű gombafajjal, mely kis mennyiségben észrevétlen, ha viszont elszaporodik komoly gondokat tud okozni. A bélben ugyanígy élnek különféle baktériumtörzsek melyeknek úgyszintén különféle hatásai vannak.

Az orvostudományban mára már konkrét kutatási területté nőtte ki magát ezeknek a mikroorganizmusoknak az emberi szervezet működésére gyakorolt hatása, így érdemes jobban szemügyre venni őket.

A probiotikumok hatása

Mivel sokféle baktérium és mikroorganizmus él bennünk, nehéz a hatásaikról általánosságban beszélni. Ezek a baktériumok szimbiózisban élnek az emberrel, azaz mindkét fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolatban. A testünk – pl. a bél – élőhelyet biztosít nekik, valamint az általunk elfogyasztott táplálékból ők is jól tudnak lakni. Tulajdonképpen mi vagyunk számukra az ingyen lakás, a mama hotel, ahol minden nap kerül is valami az asztalra.

A való életben talán nem mindig van így, azonban a baktériumok ezért az ellátásért cserébe sokat segítenek nekünk. Olyannyira hasznosak, hogy nélkülük aligha elképzelhető az egészség.

Immunerősítés

Az egészség egyik kulcsfontosságú eleme az immunrendszer ellenállóképessége. Az ember magától is rendelkezik immunitással, azonban a jótékony hatású baktériumok ezt még megerősítik. Amikor betegek vagyunk, az azt jelenti, hogy valamilyen kórokozó, pl. „rossz” baktérium annyira el tudott szaporodni a szervezetben, hogy már tüneteket okoz. A bélben található „jó” baktériumok megakadályozzák a rosszak elszaporodását, többek között az által, hogy kiszorítják őket, hogy ne tudjanak leragadni a bélben.

Ahogyan egy háborút megnyerni sem feltétlen csak a csatatéren kell, úgy az immunitás sem pusztán a kórokozókat közvetlenül megölő különféle immunsejtek függvénye. A probiotikumok a háttérfolyamatokban, ha úgy tetszik a logisztikában és ellátmányozásban való részvételükkel ugyanúgy kiveszik a részüket a harcból. Ezek a baktériumok különféle vegyületeket termelnek amik szükségesek az immunsejtek képződéséhez, valamint a tápanyagokat is „eleszik” a kórokozók elől.

Kórokozók viszonylag gyakran kerülnek a szervezetbe de amennyiben az immunrendszer és annak részeként a mikrobiom egyensúlya megfelelő úgy ebből nem sokat fogunk észrevenni, hiszen az immunrendszer csendben végzi a dolgát. Ha a mikroorganizmusok egyensúlya bármilyen okból kifolyólag felborul, a káros baktériumok, kórokozók pedig elszaporodnak úgy a tünetek is jelentkezni fognak.

Természetesen nehéz kiemelni egy-két baktériumtörzset amik hasznosak lehetnek immunerősítés szempontjából de pl. a Lactobacillus johnosonii törzs kísérletek alapján a bél belső falának stimulálása által növeli a szervezet ellenállóképességét. Más törzsek, mint pl. a Lactobacillus plantarum, a Lactobacillus paracasei vagy a Lactobacillus reuterii hatékonynak bizonyultak a vírusos és bakteriális fertőzések kezelésében és megelőzésében.

 

Emésztés

A probiotikumok nem csak az immunrendszert támogatják hanem az emésztést is. A bevitt táplálék a bélrendszeren végighaladva találkozik az ott élő baktériumokkal akik szintén kiveszik a részüket az emésztés folyamatából. Az általunk elfogyasztott táplálék bizonyos összetevői nehezen emészthetőek számunkra azonban a baktériumok számára nem, és segítenek ezen anyagok megfelelő lebontásában, ami nagyban hozzájárul az emésztés minőségéhez.

A rostok például emészthetetlenek pusztán az ember számára. A bél baktériumai azonban fermentálják ezeket a rostokat mely folyamat során különböző az ember számára is hasznos vegyületet termelnek. Ilyen például az indolepropion sav mely in vitro kísérletek során jó szabadgyök megkötő tulajdonságokat mutatott.

Az egészséges testsúly és ezzel szoros összefüggésben fogyás kiemelten fontos téma nem csak esztétikai de egészségügyi szempontból is. Meglepő talán, de a probiotikumok ebben is segíthetnek. A Lactobacillus plantarum faj például képes csökkenteni a zsírképződést, segít a hasi zsír felhalmozódásának szabályozásában és a máj elzsírosodásának csökkentésében is, ami a zsírmáj megelőzése szempontjából lényeges.

Egy másik faj a Lactobacillus paracasei szintén jó segítség lehet a fogyásban. Gyermekeken végzett kísérletek során a Lactobacillus paracasei nagyobb aránya esetén kisebb mértékben fordult elő az elhízás. Ez a faj is csökkenti a zsírlerakódást és a máj elzsírosodásának megakadályozásában is fontos szerepet játszhat.

A fogyás természetesen nem oldható meg kizárólag probiotikus kezeléssel, mindazonáltal az, hogy ezek az organizmusok ebben is segíthetnek nyomós érv az alkalmazásuk mellett.

A kefirben található lactobacillusok képesek lebontani a laktózt vagyis a tejcukrot ami a laktózérzékenyeknek nem lehetséges. Mivel a laktóz a baktériumok munkájának köszönhetően kisebb mértékben van jelen a kefirben, így a laktózérzékenyek esetén kisebb mértékű lesz a puffadás. Mindemellett a kefir baktériumkultúrája a székrekedés kezelésében is ígéretes eredményeket mutatott. 500 mL kefir 4 héten át tartó fogyasztása jelentősen csökkentette a székrekedés tüneteit, meggyorsítva a táplálék áthaladását az emésztőrendszeren.

A savanyúkáposzta szintén egyfajta aranybánya ha jó hatású baktériumokról van szó. Ebben úgyszintén megtalálható a Lactobacillus plantarum mely kísérletek során a Salmonella fertőzés ellen nyújtott hatásos védelmet.

A Bifidobacterium törzsek segítenek a hasmenés leküzdésében, védelmet nyújtanak a rotavírus okozta hasmenéssel szemben illetve segítik a laktóz lebontását. A Bifidobacterium bifidum faj pedig B és K vitamin előállítására is képes.

 

Pótlásuk

A probiotikum számos haszna nyomán nem is kérdés, hogy fontos odafigyelni a szervezetünkben élő mikroorganizmusok megfelelő egyensúlyára. Ennek az egyensúlynak a felborulása állhat ugyanis számos emésztőrendszeri panasz és kellemetlen tünet hátterében.

Az ember ugyan steril bélrendszerrel jön a világra, azonban ezek a baktériumok hamar beköltöznek a szervezetbe és elszaporodnak a belekben. Normál esetben az elfogyasztott táplálék elég nekik az életben maradáshoz azonban bizonyos esetekben szükség lehet a pótlásukra.

Az antibiotikum kúra az egyik legtipikusabb esete a bélflóra károsodásának. Az antibiotikumok ugyan sok esetben valóban nem nélkülözhetők, azonban a fegyverekhez hasonlóan nem válogatnak. A káros baktériumok és kórokozók mellett a jótékony hatású mikroorganizmusokat is elpusztítják. Így egy betegség kezelésével gyakran előidéznek egy másikat. Gyakori az antibiotikumokkal történő kezelés közben és után a hasmenés. Mivel a bélflóra sérült, a baktériumok egyensúlya nem megfelelő, szinte garantált, hogy kialakul valamilyen emésztőrendszeri panasz. Ilyen esetben mindig ügyelni kell a károsodott mikrobiom mielőbbi helyreállítására.

Ez egyfelől azt jelenti, hogy az általánosan egészségesnek mondott, rostban és zöldségekben gazdag étrend lesz a követendő. Az ezekből kinyert tápanyagok segítik a baktériumokat, hogy újra elszaporodjanak és helyreállhat az egyensúly. Mindemellett fontos egy kis rásegítés gyanánt természetes, probiotikus ételeket is fogyasztani, ugyanis ezekben megtalálhatók a szükséges baktériumok. A kefír, a kimchi vagy a fentebb említett savanyúkáposzta mind hasznosnak bizonyulhat a jótékony baktériumok pótlása szempontjából.

Ha ezek nem éppen a kedvenceink akkor maradhatunk a táplálékkiegészítőknél amik gyors és kényelmes megoldást jelentenek. Ezek szedésénél azonban mindig érdemes tájékozódni, orvos segítségét kérni. Különböző törzsek különböző hatásokkal bírnak ezért nem érdemes meggondolatlanul, összevissza szedni őket. Mindemellett ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a probiotikumokat nem igazán lehet túladagolni és nagyon kevés kockázattal járnak. Ugyan még sok kutatást igényel a pontos hatásmechanizmusuk feltárása, de az eddigi eredmények alapján sokféle pozitív hatást gyakorolnak az emberi szervezetre a legkülönbözőbb módokon.

Mindezek ellenére előfordulhatnak esetek amikor a probiotikumok szedése nem javasolt. Ilyen az AIDS (HIV fertőzés), a leukémia, a kemoterápia vagy egyéb immunoszupresszív kezelés. Nem szabad elfelejteni, hogy a probiotikumok tulajdonképpen baktériumok melyeknek a helye a bélben van. Ezen betegségek esertén a baktériumok akár komoly fertőzést is okozhatnak éppen ezért mindig fontos szakorvos véleményét kikérni.

Forrás:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4006993/

https://www.nature.com/articles/s41598-020-57615-5

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6723656/